|
A balett szövege
A Coppélia szövegkönyvét régi párizsi operai szokás szerint "házi
szövegírók" készítették, a témát azonban eredeti költői forrásból merítették.
Charles Louis Nuitter (1828-1899), a párizsi Opera tudós könyvtárosa E. T. A.
Hoffmann (1766-1822) német romantikus író Der Sandmann (Homokember) c.
elbeszélését vette alapul és hogy szakszerű legyen a balett felépítése, Saint
Léon tapasztalt balettmestert is bevonta a munkába. Nuitter Hoffmann szövegéből
a titokzatos elemeket hozta előtérbe, de Saint Léon a reális lengyel környezet
jellemzését is fontosnak tartotta. Vándorlásai során számtalan nemzeti táncot
ismert meg s ezért Delibes-nek mindjárt az első felvonásban lengyel, magyar
karaktertánc sorozat beiktatását javasolta, majd a második felvonásban spanyolt
is.
Mivel azonban a koreográfia készítését Louis Mérante (1828-1887)
balettmesterre bízták, aki a látványos, szórakoztató táncok híve volt, a II.
felvonás 2. képébe nagy divertissement került, aminek már semmi köze sem volt a
meséhez. (A Hajnal beröpül, a Nap Orái követik, Hymen, Cupido megjelennek stb.)
A balettimádóknak meg kellett várni a mese végét, hogy kedvenceiket a
legragyogóbb táncrészben láthassák. De a gyenge balettekhez szokott közönséget
Delibes zenéje felvillanyozta és hosszú ideig nem kívánták a bájos mese
megrövidítését, sőt inkább - mivel az előadás túl hosszúra nyúlt -. a
divertissement-t hagyták el, így a Coppélia lassan valódi cselekményes baletté
vált.
Ma ahány színház, annyiféle felfogásban játsszák ezt a balettet. Delibes
balettjeit maguk a franciák sem tekintik tabunak, amihez nyúlni nem szabad.
Serge Lifar, a párizsi Opera világhírű balettmesterével együtt több nyugati
koreográfus is azt mondja, hogy Delibes balettjeinek a megrövidítése „zenei és
koreográfiai szükségszerűség". A magyar Harangozó Gyula számára a Coppélia
kiegészítése a szükségszerű, mégpedig nemcsak koreográfiában, hanem ennek
megfelelően a szövegben és zenében is.
Harangozó új figurákat (Plakátragasztó, Éjjeli őr stb.), epizódokat,
humoros jeleneteket szőtt a balettbe s Coppélius alakját is emberibbé tette. így
a titokzatos elem helyett inkább - Delibes zenéjének megfelelően - a frisseség
és egészséges humor került előtérbe. E. T. A. Hoffmann eredeti szövege is
lehetővé teszi ezt a szövegátdolgozást, mert a Homokemberhez közelebb áll
Harangozó emberiszonyban szenvedő, megindítóan mulatságos, de reális
ezermestere, mint a nyugati színpadokon megszokott titokzatos gólemeket gyártó,
gonosz "varázsló"- Coppélius.
A mai magyar kompozíciós átdolgozás tehát nem tekinthető
hagyomány-sértőnek, hanem sokkal inkább hagyományfrissítőnek. Azt jelenti, hogy
a megrövidített "angol Coppélia" előadás mellett van már kibővített "magyar
Coppélia" előadás is.
|
Léon Delibes
Delibes sikerének titka
Delibes és a magyarok
Balett szövege
Balett koreográfia
Arthur Saint Léon
l. felvonás
2. felvonás
3. felvonás
|
