|
|
Léo Delibes - Balett Coppélia |
| ||||
|
Delibes és a magyarokDelibes nekünk magyaroknak különösen kedves. Még életében követője támadt nálunk Szabados Károly (1860-1892) zeneszerző személyében, akinek Viora c. balettje nagy sikert ért el a múlt század utolsó évtizedében. A Viora volt az első szimfonikusán végigkomponált magyar balett, s ezért a fiatalon elhunyt tehetséges Szabados Károlyt hosszú ideig "magyar Delibes" -ként emlegették.Delibes balettjei a világ legnagyobb múltú balettszínházait megelőzve hozzánk kerültek el legkorábban és talán nálunk értek el legtöbb előadást. A Coppéliát 300-szor, a Sylviát 200-szor játszották eddig nálunk, de még a Minkusszal együtt komponált Naildt is előadták 68-szor Budapesten. A kiváló francia szerzőt is őszinte baráti érzés fűzte hozzánk. Többször járt Magyarországon és nemcsak a fővárosban, hanem a vidéken is szívesen tartózkodott. Az Erkel-család meghívására vezényelte néhányszor saját műveit Budapesten. (1878, 1885.) Delibes a magyar táncot - noha csak színpadról ismerte - "Kelet igazgyöngyszemének" nevezte, s még mielőtt valóban ismerte volna, a Coppélidba is beillesztette. Talán ennek a magyar táncnak is része volt abban, hogy ez a balett nálunk olyan példátlan sikert ért el. A magyar közönség 1877-ben nem töprengett azon, hogy hiteles eredetű-e az a csárdás a Coppélidban, egyszerűen megtisztelő figyelemnek tekintette és háláját kimutatta a kiváló francia szerző iránt. Delibes első benyomásait a magyar táncról a párizsi Théátre Lirique-ben szerezte igen fiatal korában - 1853-ban -, amikor ebben a színházban korrepetitorként elindult pályáján. Akkoriban ennek a színháznak a primabalerinája Aranyváry Emília, Saint Léon, híres francia balettmester magyar tanítványa volt. Hogy a Coppélidba a csárdás bekerült, az talán Aranyváry Emília érdeme, de hogy ilyen stilizált formában, azt Saint Léon mesternek kell tulajdonítanunk. |
| ||
Itt lehet olvasni friss híreket a balettről:Balett | ||||
| ||||
